Ugye rossz vagyok barátom, mert szeretlek, nem úgy ahogy egy nő férfit szerethet, úgy ahogy lélek, lelket szerethet, de mégis csak szeretlek! A számkivetett, könny fátyolos tekintet, benne ült a magány a búcsú pillanatán! Ugye akkor megbánod, hogy egyáltalán, egy percre is…